Hogyan zajlik a CT-vizsgálat?

Hogyan zajlik a CT-vizsgálat?

Hogyan zajlik a CT-vizsgálat?  A röntgensugaras képalkotó vizsgálat segítségével szervi elváltozásokat, csontsérüléseket, gyulladásokat, tumorokat, vérzéseket lehet kimutatni a testben, valamint ugyanezen eljárás során számtalan betegséget megnyugtatóan ki is zárhatunk. Sikerrel alkalmazzák a CT-t a tüdő vizsgálatára is, így annak legapróbb elváltozásait is ki lehet mutatni.  A CT-vizsgálat nem tart sokáig. A feltérképezendő terület(ek) számától, nagyságától függően mindössze 5-10 perc az egész. Amennyiben kontrasztanyagra is szükség van, úgy egy kicsit hosszabb idővel kell számolni.  Ha CT-re érkezik, a vizsgálat előtt két órával már ne egyen, viszont bőségesen fogyasszon vizet. A vizsgálat során egy asztalra kell felfeküdni, és mozdulatlanul, nyugalomban maradni, amíg a berendezés elkészíti a felvételeket. Ha a vizsgálatot végző szakember erre kéri, néhány pillanatra a lélegzetét vissza kell tartania.  Maga a CT-készülék egy gyűrű- vagy hengerszelet-forma, amelybe a vizsgálóasztal – rajta a pácienssel – becsúszik. Fontos megjegyezni, hogy a CT-t általában a klausztrofóbiás emberek is jól viselik (szemben a zajosabb MR-vizsgálattal, ahol a gép is kicsit alagútszerűbb), de ha aggódik, nyugodtan kérjen részletes tájékoztatás a vizsgálat előtt. A készülék körbeforogva készíti el a képszeleteket, amelyekből a gép kialakítja az igen részletgazdag felvételt a vizsgált területekről.  A CT-vizsgálat nem jár fájdalommal, enyhe mellékhatások csak akkor jelentkezhetnek, ha kontrasztanyag használatára van szükség – ezek nagyon hamar és következmények nélkül elmúlnak.  A Margit Medical Center CT-berendezései komplex vizsgálatokat tesznek lehetővé, melyek eredményét, képanyagát kérésére e-mailben is elküldjük pácienseinknek. Ha szeretne rövid határidővel időpontot foglalni komputertomográfiás vizsgálatra, vegye fel a kapcsolatot...
CT, MR? Mi a különbség? Elmagyarázzuk!

CT, MR? Mi a különbség? Elmagyarázzuk!

CT, MR? Mi a különbség? Elmagyarázzuk!  A két kis rövidítés elég közimert már: képalkotó vizsgálatokat takarnak, amelyek segítenek feltérképezni a test elváltozásait, a szervezet betegségeit, okokat igyekszünk feltárni a segítségükkel. De mi a különbség a kettő között? Min múlik, hogy CT- vagy MR-vizsgálatra kell menni?  A legalapvetőbb különbség, hogy míg a CT (komputertomográfia) röntgensugárzással dolgozik, az MR mágneses rezonancia révén vizsgálja a szöveteket.  A CT-vel a csontok sérüléseit, a csontszerkezet elváltozásait, koponyasérüléseket, tumorokat lehet kimutatni, megvizsgálni, illetve a testben jelentkező különböző gyulladásokat is feltérképezhetjük vele. Nagy segítséget nyújtanak a CT-berendezések sürgősségi esetekben, valamint a tüdő vizsgálatában is.  Az MR-vizsgálat bár jóval hosszabb ideig tart, mint a CT, azonban minimális káros sugárzással sem jár, a szervezetre teljesen ártalmatlan, mellékhatások nem kísérik. Az ínak, ízületek, a gerinc vizsgálatára használják elsősorban. A lágyszövetek finom eltéréseit is kimutatja, az erek, a vesék, az epe épp úgy hatékonyan vizsgálható vele, mint az emlők vagy a nyirokcsomók akár.  Az MR-eljárás mágnesessége miatt azonban nem alkalmazható olyan személyek esetében, akiknek a testében fém implantátum van. Illetve a súlyosabb klausztrofóbiával küzdő páciensek számára altatásban végezve javasolt. Viszont ezen kívül szinte bárki (indokolt esetben a legalább második trimeszterbe lépett kismamák, illetve gyerekek is) biztonsággal vizsgálhatóak MR-berendezésekkel.  A CT-vizsgálat rövidebb ideig tart az MR-nél, és nem jár olyan zajjal sem, mint az MR (ami egyesek számára emiatt kényelmetlen lehet).  A Margit Medical Centerben CT- és MR-vizsgálatokat is végzünk. Rövid határidővel tudunk időpontot adni képalkotó vizsgálatainkra, szakrendeléseinken pedig teljes körű kivizsgálásra is bejelentkezhet. Felkeresheti munkatársainkat akkor is, ha szeretne további információkat megtudni a CT-, illetve...
Klausztrofóbiás vagyok, de CT-/MR-vizsgálatra kell mennem – mi tegyek?

Klausztrofóbiás vagyok, de CT-/MR-vizsgálatra kell mennem – mi tegyek?

Klausztrofóbiás vagyok, de CT-/MR-vizsgálatra kell mennem – mi tegyek?  A klausztrofóbia enyhébb vagy súlyosabb formái százból kb. öt embert érintenek. A félelmet, szorongást a kisebb vagy nagyobb zárt terek keltik a betegben, pontosabban az a képzet, hogy a zárt helyről nem tud „elmenekülni”, ha szükséges lenne, illetve gyakori az a félelem is, hogy a zárt térben elfogy a levegője.  A mindennapi életben természetesen számtalan ilyen mesterséges „zárt tér” van, autók, liftek, alagutak, szobák, de tipikusan ilyenek a föld alatt lévő helyiségek, mélygarázsok, pincék vagy akár a metróvonalak is. Azonban klausztrofóbiás tünetek jelentkezhetnek egy természetes barlangban is, sőt sokszor olyan helyzetek is kiválthatják a szorongást, amikor valójában nincsen zárt térben az ember, csak nem tudja felmérni a helyszín határait. Ez lehet egy sűrű erdő vagy egy zsúfolt tömeg szabadtéren akár. Klausztrofóbiás tüneteket életében párszor szinte mindenki tapasztal, sőt még a rendszeresen jelentkező enyhébb klausztrofóbia sem okoz jelentős életminőség-romlást. Ilyenkor az érintett igyekszik legyűrni magában a kellemetlen érzéseit, és nem menekül el a helyzetek elől, pl. beszáll a liftbe, ahelyett hogy lépcsőzne, felszáll a tömegközlekedési járművekre stb. Azonban a súlyosabb klausztrofóbiás tünetekkel élők gyakran elkerülik az olyan szituációkat, amelyekről feltételezik, hogy kiválthatják szorongásukat, sőt nem ritkán a komolyabb pánikrohamokat is – ez pedig kockázatos következményekkel járhat. Amellett, hogy a klausztrofóbiát nagyon fontos kezeltetni, bizonyos orvosi vizsgálatok előtt érdemes előre szólni róla. Ugyanis a CT- és különösen a nagyobb zajjal járó és hosszabb ideig tartó MR-vizsgálatok alatt jelentkezhet klausztrofóbiás szorongás. A vizsgálatok alatt mozdulatlanul kell feküdni, amíg egy gyűrű, illetve henger formájú műszer feltérképezi a vizsgálandó területeket, ez pedig néhányakban a zárt terek okozta szorongást válthatja ki.  Ha klausztrofóbiás és CT- vagy...
Gyors szűrés, korai diagnosztika – Ismerje meg a CT-vizsgálatok előnyeit!

Gyors szűrés, korai diagnosztika – Ismerje meg a CT-vizsgálatok előnyeit!

Gyors szűrés, korai diagnosztika – Ismerje meg a CT-vizsgálatok előnyeit! CT-vizsgálatokat már a hetvenes évek óta végeznek, azóta pedig ez a diagnosztikai módszer is együtt fejlődött a tudománnyal és a technikával.  Az eljárás valójában a röntgen egyfajta továbbfejlesztése: a páciensnek csak mozdulatlanul kell feküdnie egy asztalon, ami a gyűrű formájú CT-készülékbe csúszik. A CT-gyűrű a vizsgálat során körbeforog, és a test különböző részeiről „szeletenként”, egymás után sok-sok felvételt készít. Ezekből a felvételekből aztán egy számítógép megszerkeszti az adott testrész részletgazdag és pontos háromdimenziós képét, ami alapján a szakorvos később gyorsan felállíthatja a diagnózist is. A teljes vizsgálat mindössze 15-20 percig tart.  A komputertomográfia a páciens számára teljesen fájdalommentes. Apróbb kellemetlenségeket csak akkor tapasztalhat, ha a vizsgálathoz kontrasztanyagra is szükség van. Ezt vagy vénásan adják be, vagy meg kell inni, és azért lehet rá szükség, hogy bizonyos területekről még pontosabb képet mutathasson a CT. A várandósság alatt CT-vizsgálat nem végezhető, csak különösen indokolt esetben.  Ez a képalkotó eljárás rendkívül nagy segítséget jelent a diagnosztikában. Ugyanis ha a test bármely területén, például az agyban, a mellkasi, hasi, kismedencei szervekben, a csontokban gyulladás, tumor, fejlődési rendellenességek, vérzés, daganat vagy egyéb kóros elváltozás van, az a hagyományos röntgenfelvételeken nem feltétlenül látszik, míg CT-vizsgálattal pontosan lokalizálhatók, kiterjedésük is precízen meghatározható.  Jó példa erre azoknak a pácienseknek a vizsgálata, akik nagymértékben ki vannak téve a tüdőbetegségek kockázatának. A hagyományos tüdőszűrésnél sokkal hatékonyabban vizsgálható a tüdő CT-készülékkel, hiszen annak legapróbb elváltozásait, korai stádiumú gócait is kimutathatja. A korai diagnosztika pedig a tüdőbetegségek (és számos más betegség) kezelése és a gyógyulás szempontjából is kulcsfontosságú tényező lehet.  Azonban a CT nem pusztán a meglévő elváltozások azonosítására, hanem ugyanígy...
Képalkotó radiológia: milyen az a képalkotás?

Képalkotó radiológia: milyen az a képalkotás?

A (képalkotó) radiológiáról! Egy képalkotó számítógépes radiológiai rétegvizsgálat, az 1980-as évek elején már használatban volt a képalkotó diagnosztikába, melynek során, a testen belüli testrégióról megfelelő információt kapunk. A képalkotás alatt a röntgencső körbeforog a test körül, míg az asztal folyamatosan mozog, a gép ennek során megméri, hogy a vizsgált harántmetszet adott pontjaiban milyen mértékű a röntgensugár elnyelődése. Az így keletkezett adathalmazból számítógép állítja össze a kívánt képeket. Az esetek nagy részében szükséges az érpályába juttatott kontrasztanyag adása ahhoz, hogy a lágy-szövetekről pontosabb információt kaphassunk. Ehhez a vénába helyezett kis műanyag csövön, ún. branülön keresztül speciális gép, injektor segítségével adjuk be a képalkotás közben a kontrasztanyagot, melyről a beadás során és/vagy utána adott időben további képsorozatok készülnek.  A radiológiai képalkotó diagnosztikában a röntgensugárzás segítségével készülő számítógépes réteg-felvételek sorozata, ami a 1970-es évek végén forradalmasította a radiológiai képalkotó diagnosztikát. A készülő képek nagy pontossággal ábrázolják akár az egészen kis struktúrákat is, egymásra vetülés nélkül, akár 3 dimenzióban is. Az elkészült képeket számítógépes feldolgozással tovább értékelve 3D képek, virtuális video-vizsgálat készíthető, az elváltozás helyzete, a szervek egymáshoz való viszonyai pontosíthatók. A korszerű radiológiai berendezések rövid idő alatt, alacsony sugárzás mellett magas képi felbontással készítenek részletes felvétel-sorozatokat, akár nagy területről.  Nagy előnyt jelent a gyorsaság és pontosság a sürgősségi betegellátásban, életveszély esetén, vagy baleseti betegellátásban.  A Radiológia főbb területei. Radiográfia: A röntgenképeknek két formája használatos az orvosi képalkotásban; ez a projekciós radiográfia és a fluoroszkópia, ez utóbbit katéterezéskor használják. Ezeket a kétdimenziós technikákat még mindig széles körben alkalmazzák a háromdimenziós tomográfia elterjedésének ellenére, annak köszönhetően, hogy nem túl költséges eljárások, magas felbontóképességgel rendelkeznek és alacsonyabb sugárzási dózis jellemzi őket. Ez a technika, mellyel röntgensugarakat bocsátanak...

Pin It on Pinterest