Képalkotó radiológia: milyen az a képalkotás?

Képalkotó radiológia: milyen az a képalkotás?

A (képalkotó) radiológiáról!

Egy képalkotó számítógépes radiológiai rétegvizsgálat, az 1980-as évek elején már használatban volt a képalkotó diagnosztikába, melynek során, a testen belüli testrégióról megfelelő információt kapunk. A képalkotás alatt a röntgencső körbeforog a test körül, míg az asztal folyamatosan mozog, a gép ennek során megméri, hogy a vizsgált harántmetszet adott pontjaiban milyen mértékű a röntgensugár elnyelődése. Az így keletkezett adathalmazból számítógép állítja össze a kívánt képeket. Az esetek nagy részében szükséges az érpályába juttatott kontrasztanyag adása ahhoz, hogy a lágy-szövetekről pontosabb információt kaphassunk. Ehhez a vénába helyezett kis műanyag csövön, ún. branülön keresztül speciális gép, injektor segítségével adjuk be a képalkotás közben a kontrasztanyagot, melyről a beadás során és/vagy utána adott időben további képsorozatok készülnek. 

A radiológiai képalkotó diagnosztikában a röntgensugárzás segítségével készülő számítógépes réteg-felvételek sorozata, ami a 1970-es évek végén forradalmasította a radiológiai képalkotó diagnosztikát. A készülő képek nagy pontossággal ábrázolják akár az egészen kis struktúrákat is, egymásra vetülés nélkül, akár 3 dimenzióban is. Az elkészült képeket számítógépes feldolgozással tovább értékelve 3D képek, virtuális video-vizsgálat készíthető, az elváltozás helyzete, a szervek egymáshoz való viszonyai pontosíthatók. A korszerű radiológiai berendezések rövid idő alatt, alacsony sugárzás mellett magas képi felbontással készítenek részletes felvétel-sorozatokat, akár nagy területről.  Nagy előnyt jelent a gyorsaság és pontosság a sürgősségi betegellátásban, életveszély esetén, vagy baleseti betegellátásban. 

A Radiológia főbb területei.

  • Radiográfia: A röntgenképeknek két formája használatos az orvosi képalkotásban; ez a projekciós radiográfia és a fluoroszkópia, ez utóbbit katéterezéskor használják. Ezeket a kétdimenziós technikákat még mindig széles körben alkalmazzák a háromdimenziós tomográfia elterjedésének ellenére, annak köszönhetően, hogy nem túl költséges eljárások, magas felbontóképességgel rendelkeznek és alacsonyabb sugárzási dózis jellemzi őket. Ez a technika, mellyel röntgensugarakat bocsátanak ki, a modern orvostudománynak megfelelő és az abban elsőként alkalmazott képalkotó eljárás.
  • Komputertomográfia (CT): A CT egy minimális sugárterheléssel (röntgen) járó vizsgálat mely során a feltérképezett és ún. szeletekre bontott testrészről 2 dimenziós képek készülnek, melyeket egy számítógép alakít át 3 dimenzióssá.
  • Mágneses rezonancia (MR): Az MR mágneses mezőt és rádiófrekvenciás hullámokat használ a részletes képek készítéséhez
  • Mammográfia: A mammográfia az emlőkről készült röntgenfelvétel. Nagyon kisméretű rákokat is kimutathat, gyakran még mielőtt, a nő vagy orvosa, a csomót vagy daganatot képes lenne tapintani. Képes kimutatni a rákot 2 -3 évvel még mielőtt tapintható lenne.
  • Csontsűrűségmérés (DEXA): A Csontsűrűségmérés a csontok anyagcseréje, a csontszövetek megújulása természetes folyamat, a törések összeforrásának is ez a feltétele. A csontritkulás akkor kezdődik, ha a csontépülés mértéke nem éri el a lebomlásét.
  • Ultrahang: Az ultrahangos eljárás során hanghullámokat használnak a test 3 dimenziós képalkotására.

Pin It on Pinterest