Altatás vagy éber szedálás?

Egy kisebb sebészeti, diagnosztikai vagy fogászati beavatkozás esetén célunk a félelemérzetet és szorongás megszüntetése, ezért helyi érzéstelenítést alkalmazunk, mellyel a beavatkozás teljes mértékben fájdalommentessé tehető. Ez éber szedálással vagy nyugtatással, esetleg további gyógyszerek beadásával teljes mértékben megoldható. A beavatkozást a páciens kellemesnek és rövidnek érzi. Műtét közben akár fel is lehet ébreszteni és beszélgetni a pacienssel, ha azt a beavatkozás megkívánja. Ezt az állapotot az érpályába intravénásan beadott altató – nyugtatószerekkel érjük el.

Nagyon fontos, hogy a páciens legalább 5 órás üres gyomorral érkezzen, illetve két órával a beavatkozás kezdete előtt lehet utoljára vizet fogyasztani. Műtét előtt minden esetben altatóorvosi vizsgálat szükséges.
Annak ellenére, hogy hatékonyabb szorongásoldás érhető el így, mint „kéjgáz” belélegeztetésével (elterjedt nevén a „bódítással”), kockázata mégis nagyon alacsony.

Az „altatás”, vagy általános érzéstelenítés, anesztézia a nagyobb műtéteknél használatos – részben a beteg tudatának teljes kikapcsolása, részben pedig a műtét közbeni akaratlan izommozgások megelőzése céljából. Ilyenkor a spontán, természetes légzés is érintett lehet, az altatás mélységétől függően a légutakat különböző eszközökkel kellhet nyitva tartani és az optimális légzést fenntartani.
A beavatkozás előtt szintén altatóorvosi vizsgálat és üres gyomor elengedhetetlen, utána pedig hosszabb megfigyelés szükséges. Ilyen esetekben a műtét közben a beteget felébreszteni nem lehet, és a műtétről semmilyen emlék nem marad.

Egyik eljárás sem alkalmazható, ha: a páciens légúti fertőzésben szenved és a nyálkahártyák duzzadtak; ha három hónapon belül szívinfarktus zajlott le; ha valakinek nincs kísérője, illetve olyan személy, aki otthon felügyeli a műtét után.
Mindkét esetben folyamatosan ellenőrizzük a vérnyomást, szívritmust, a vér oxigén telítettségét, és a légzést a betegek biztonsága érdekében.
Összegezve, az éber szedálást jellemzően rövidebb beavatkozásoknál, a „mélyaltatást” akár több órás nagyműtéteknél alkalmazzák.