Az étrend-kiegészítő nem gyógyszer, még akkor sem, ha a csomagolása és a formája hasonlít a gyógyszerekre – ezt fontos észben tartanunk. Vannak a piacon hasznos és jó minőségű táplálék-kiegészítők, de vannak köztük olyanok is, melyek hatástalanságuk mellett komoly problémákat is okozhatnak mellékhatásaik vagy az egyéb tápanyagokkal fellépő kölcsönhatásuk miatt – hívja fel a figyelmet Dr. Csányi Erika, a Margit Medical Center kardiológusa.
Azokat a készítményeket minősítik gyógyszerré, amelyeknek bizonyítottan van gyógyhatása. „A hatás igazolásához alapos, a terméknek az emberi szervezetre gyakorolt minden hatására és mellékhatására kiterjedő kísérletsorozatot kell végezni, a készítményt laboratóriumi körülmények között kell tesztelni. Nem minősíthető gyógyszernek az olyan készítmény, amely nem rendelkezik tudományosan alátámasztott, és az illetékes hatóságok által elismert gyógyhatással. Ezen felül a gyógyszerek gyártása is szabályozott, magas minőségi követelményeknek felel meg. A gyógyszereknek minden esetben van OGYI – OGYÉI (az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) vagy EU kezdetű nyilvántartási száma, ami a csomagolásukon olvasható” – mondja Dr. Csányi Erika.
A nem vényköteles gyógyszerek azok a készítmények, amelyek használatát biztonságosnak és megfelelőnek találták orvos felügyelete nélkül is, így ezeket recept nélkül is megvásárolhatjuk a gyógyszertárakban vagy webshopokban. „Gyakori eset, hogy ezek a gyógyszerek némileg csökkentett hatóanyag-tartalmú párjai receptköteles társaiknak, vagy kisebb kiszerelésben, kevesebb tablettát tartalmazó dobozban kerülnek forgalomba, így csökkentve a mellékhatások kockázatát. Ismert és nem várt mellékhatások még így is előfordulhatnak, ezeket minden gyógyszernél folyamatosan figyelni és jelenteni kell” – teszi hozzá.
Akkor lehet egy gyógyszert recept nélkül is kapni, ha a betegséget orvos nélkül, a beteg saját tünetei alapján magánál fel tudja mérni, meg tudja állapítani, vagy már orvosi segítséggel kiderült, hogy mi a baj, de időről időre visszatér és kezelést igényel.
Fontos tudni, hogy az étrend-kiegészítő nem gyógyszer
„Az étrend-kiegészítők, vagy táplálék-kiegészítők jellemzően olyan vitamin, ásványi anyag, vagy aminosav koncentrátumok vagy kivonatok, amikről azt feltételezzük, hogy a szokásos napi étkezésekkel nem fogyasztunk eleget belőlük. Illetve bizonyos speciális állapotokban, terhesség, fertőzések utáni lábadozás, testépítők, élsportolók edzései közben, nagyobb a szervezet szükséglete, mint amit egyébként a normál egészséges táplálkozással nehézségek nélkül be tudnának vinni a szervezetükbe” – mondja a Margit Medical Center szakorvosa.
Az étrend-kiegészítő nem gyógyszer, még akkor sem, ha a csomagolása és a formája hasonlít a gyógyszerekre. A gyógyszerek gyógyhatásának igazolásához alapos, a termékek minden hatására és mellékhatására kiterjedő laboratóriumi, majd állatkísérlet-sorozatot, végül egészséges és beteg emberek bevonásával klinikai vizsgálatokat végeznek. Ezek eredményét szigorúan értékelik. A gyártás is ellenőrzött körülmények között, állandó minőséget biztosítva folyik, ami magában foglalja az ellenőrzött, egységes „helyes gyártási gyakorlatot.”
Változatos problémák merülhetnek fel
Az étrend-kiegészítők forgalomba kerülése nem engedély-, mindössze bejelentés-köteles. Nem szükséges vizsgálni és bizonyítani sem a hatásosságukat, sem az ártalmatlanságukat. Nem szükséges a szennyező anyagokat kizárni a készítés során, nem számon kérhető a fenti helyes gyártási gyakorlat, és nem szükséges betegtájékoztatót sem mellékelni hozzájuk.
„Az USA lakosságának körülbelül a fele fogyaszt valamilyen étrend-kiegészítőt, az ott jelenleg forgalomban levő 50 000 féle közül. Magyarországon évenként 1600 féle új étrend-kiegészítőt jelentenek be. Sajnos időről időre változatos problémák merülnek fel az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban, amik mindegyikre arra vezethető vissza, hogy nem gyógyszerek, és nem kell megfelelniük a fenti szigorú előírásoknak. A vásárlók többsége mégis gyógyszerként tekint rájuk, nem táplálékként. Nem eléggé köztudott az sem, hogy az eltiltott étrend-kiegészítők listája elérhető az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapján. Jelenleg ezen a listán 497 ma már eltiltott, de korábban forgalmazott készítmény szerepel” – árulja el a szakorvos.
A hatástalanság mellett a mellékhatások és kölcsönhatások más tápanyagokkal, gyógyszerekkel szintén gondot okozhatnak. Egy Pécsen végzett kutatás szerint egy meghatározott helyen és időszakban a kórházi felvételek 14-20% étrend-kiegészítők által közvetlenül okozott mellékhatás, vagy kölcsönhatás miatt következett be.
Veszélyes lehet a grapefruit és az édesgyökér
„A gyógynövények közül az édesgyökeret (Glycyrrhiza glabra) emelném ki, ami Liquiritiae vagy Licorice néven gyakran megtalálható gyógytea keverékekben és túlzott fogyasztása emelheti a vérnyomást egészségesekben és betegekben egyaránt.
A gyümölcsök közül a grapefruit az, ami számos gyógyszer hatásosságát befolyásolja, a leginkább kiugró érték a koleszterinszint csökkentő gyógyszerek hatásnövekedése, ami akár a tizenhatszorosára is nőhet, szerencsétlen esetben izomelhalást, veseelégtelenséget okozva. De némely vérnyomáscsökkentő hatékonyságát is három-négyszeresére növeli, így igen alacsony vérnyomásértékeket okozhat együtt fogyasztásuk. A fokhagyma és gyömbér a K-vitamin antagonista csoportba tartozó régebbi típusú véralvadásgátlók hatását fokozhatja, míg az orbáncfű és zöld tea gyengítheti” – részletezi.