Valósak a félelmek a CT és MR vizsgálatokkal kapcsolatban?

A CT ÉS MR VIZSGÁLATOKKAL KAPCSOLATBAN

Legyen szó fejfájásról, gerincproblémáról, egyes daganatos betegségekről, a kezelőorvos javasolhatja az MR vizsgálatot, CT-re pedig az esetek többségében akkor küld, ha fel szeretné mérni az arckoponya, az orrmelléküregek állapotát, vagy balesetek, sérülések esetén a vérzéseket, a csontokat, lágyrészeket. Ezeken kívül is vannak esetek, mikor a CT vagy az MR vizsgálat nyújt segítséget – erről, a félelmekről, és a mellékhatásokról is beszél Dr. Mezőfi Beáta, a Margit Medical Center radiológus főorvosa .

Mi az MR és mi a CT vizsgálat? Mi a különbség a kettő között?

Az MR vizsgálat egy mágneses magrezonancián alapuló képalkotó diagnosztikai eljárás , mely a mágneses teret felhasználva készít részletes felvételeket az emberi testről. Különösen az agy és a gerincvelő, valamint a lágyrészek vizsgálatára alkalmas. Döntően a koponya, a gerinc és az ízületek betegségeinek vizsgálatára alkalmazzák, de kiválóan alkalmazható a nyak, az emlő, a has és a kismedence lágyrészeinek, a csontvelő vizsgálatára, valamint erekről is információt kaphatunk.

A leggyakoribb indikációk:

• idegrendszeri eltérések, agylágyulás, fejfájás, szédülés,
• gerinc vagy ízületi problémák,
• egyes daganatos betegségek diagnosztizálása, egy-egy régió követése, különösen a kismedence, vagy a máj esetében,
• emlődaganat, emlőimplantátum épségének megítélése,
• CT vizsgálat során talált eltérés pontosabb karakterizálására.

A CT (komputertomográf) lényegében egy továbbfejlesztett röntgen berendezés , ugyanis a vizsgálat során itt is röntgensugarat használnak a diagnosztikai képalkotáshoz.

A leggyakoribb indikációk:

• arckoponya, orrmelléküregek állapotának megítélésére,
• mellkasi-, hasi szervek átfogó vizsgálatára,
• daganatos betegségek gyanújában a test bármely területén,
• ismert daganat kiterjedésének pontos vizsgálatára, követésére,
• gyulladásos betegségek kimutatására,
• a daganat vagy gyulladás kezelésekor az eredményesség megítélésére,
• balesetek, sérülések esetén vérzés, a csontok, lágyrészek állapotának megítélésére,
• az erek szűkületeinek, elzáródásának kimutatására.

Valósak-e a félelmek ezekkel a vizsgálatokkal kapcsolatban? Vannak mellékhatások?

A CT vizsgálat bármely életkorban végezhető és a korszerű berendezésekben már jelentősen csökkent a sugárterhelés, de csak orvosi javaslat alapján végezhető el. Ritkán fordul elő ugyan, de a CT és MR vizsgálatnál adott intravénás kontrasztanyag túlérzékenységi reakciót, allergiát okozhat, ami döntően enyhe lefolyású és könnyen, jól kezelhető. Az esetleges, ritka allergiás reakciókon kívül a CT/MR vizsgálatok fájdalom és a sugárterheléstől eltekintve mellékhatás-mentesek.

Mely esetekben nem alkalmazhatók?

MR : Bár a tudomány jelen állása szerint nem bizonyított, hogy a mágneses rezonancia veszélyezteti a magzatot, elővigyázatosságból az első trimeszter idején (de inkább 20. terhességi hétig) a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően a vizsgálat ellenjavallt, mivel lehetséges mellékhatásairól, szövődményeiről nem rendelkezünk elegendő információval. Amennyiben a páciens pacemakerrel rendelkezik, csak és kizárólag kardiológiai szakvizsgálat és vélemény után vizsgálható, mivel az újabb pacemakerek kikapcsolhatók, így MR vizsgálóba kerülhetnek, és a vizsgálat után a kardiológus tudja újra visszakapcsolni a készüléket. Ha korábbi műtétekből adódóan beépített fémek vannak a szervezetben, azok a mágneses térben eltéréseket okozhatnak, (csavarok, kapcsok, beépített hallókészülékek, szívbillentyűk, aneurysma klippek, protézisek), ilyenkor ezeket jelezni kell, egyes esetben igazolásra lehet szükség a beépített fémanyag MR vizsgálatra alkalmas voltáról. Célszerű már az időpont egyeztetésnél ezt megemlíteni. Egyes esetekben a vizsgálat az okozott műtermékek miatt korlátozott értékű lehet.

CT : A sugárterhelés miatt gyermekek, (fiatalok) vizsgálatára csak rendkívül indokolt esetben, a terhesség alatti vizsgálatra pedig szinte csak életmentő esetben kerülhet sor.

Kell-e valahogy készülni a betegnek a vizsgálatokra?

Kontrasztanyagos CT/MR vizsgálat előtt 4 órával már ne fogyasszon ételt. Ajánlott a natív (nem kontrasztanyagos) vizsgálatokra is éhgyomorral jönni, mivel ha végül orvosi indikáció miatt mégis szükséges a kontrasztanyag beadása, akkor nem kell egy újabb időpontban megismételni a teljes vizsgálatot. A kontrasztanyag beadásának feltétele, hogy megfelelő vesefunkciós értékkel ( kreatinin, karbamid laborvizsgálat , GFR) rendelkezzünk, ezt egy friss (1 hónapnál nem régebbi) laboratóriumi lelettel kell igazolni.
Kontrasztanyagos CT vizsgálat előtt egyes, merckformin tartalmú, szájon át, cukorbetegségre szedett gyógyszerek bevételét a vizsgálat előtt 48 órával fel kell függeszteni és a vizsgálatot követően, 48 óra letelte után lehet újra megkezdeni. Kontrasztanyagos CT vizsgálat előtt mindenképp érdemes konzultálni kezelőorvosával az elhagyni szükséges gyógyszerekről.

Mint minden vizsgálat esetében, itt is rendkívül fontos, hogy a páciens minden olyan dokumentumot, leletet, zárójelentést elhozzon, ami azt a betegséget, vagy azt a vizsgált testrészt, vagy egyéb betegségeit érinti. Kiemelten fontos, hogy a korábbi vizsgálatok képanyaga (ma már egy CD vagy DVD adathordozón) szintén a leletező orvos rendelkezésére álljon, hiszen például a kezelőorvos a változások alapján tudja a további kezelési tervet felállítani, és a szakszerű összehasonlításhoz a radiológus szakorvos rendelkezik megfelelő eszközökkel és szakképzettséggel.