+36-1-998-0000

A CT és MR vizsgálatokkal kapcsolatban

Legyen szó fejfájásról, gerincproblémáról, egyes daganatos betegségekről, a kezelőorvos javasolhatja az MR vizsgálatot, CT-re pedig az esetek többségében akkor küld, ha fel szeretné mérni az arckoponya, az orrmelléküregek állapotát, vagy balesetek, sérülések esetén a vérzéseket, a csontokat, lágyrészeket. Ezeken kívül is vannak esetek, mikor a CT vagy az MR vizsgálat nyújt segítséget – erről, a félelmekről, és a mellékhatásokról is beszél Dr. Mezőfi Beáta, a Margit Medical Center radiológus főorvosa.

Mi az MR és mi a CT vizsgálat? Mi a különbség a kettő között?

Az MR vizsgálat egy mágneses magrezonancián alapuló képalkotó diagnosztikai eljárás, mely a mágneses teret felhasználva készít részletes felvételeket az emberi testről. Különösen az agy és a gerincvelő, valamint a lágyrészek vizsgálatára alkalmas. Döntően a koponya, a gerinc és az ízületek betegségeinek vizsgálatára alkalmazzák, de kiválóan alkalmazható a nyak, az emlő, a has és a kismedence lágyrészeinek, a csontvelő vizsgálatára, valamint erekről is információt kaphatunk.

A leggyakoribb indikációk:

  • idegrendszeri eltérések, agylágyulás, fejfájás, szédülés,
  • gerinc vagy ízületi problémák,
  • egyes daganatos betegségek diagnosztizálása, egy-egy régió követése, különösen a kismedence, vagy a máj esetében,
  • emlődaganat, emlőimplantátum épségének megítélése,
  • CT vizsgálat során talált eltérés pontosabb karakterizálására.

A CT (komputertomográf) lényegében egy továbbfejlesztett röntgen berendezés, ugyanis a vizsgálat során itt is röntgensugarat használnak a diagnosztikai képalkotáshoz.

A leggyakoribb indikációk:

  • arckoponya, orrmelléküregek állapotának megítélésére,
  • mellkasi-, hasi szervek átfogó vizsgálatára,
  • daganatos betegségek gyanújában a test bármely területén,
  • ismert daganat kiterjedésének pontos vizsgálatára, követésére,
  • gyulladásos betegségek kimutatására,
  • a daganat vagy gyulladás kezelésekor az eredményesség megítélésére,
  • balesetek, sérülések esetén vérzés, a csontok, lágyrészek állapotának megítélésére,
  • az erek szűkületeinek, elzáródásának kimutatására.

Valósak-e a félelmek ezekkel a vizsgálatokkal kapcsolatban? Vannak mellékhatások?

A CT vizsgálat bármely életkorban végezhető és a korszerű berendezésekben már jelentősen csökkent a sugárterhelés, de csak orvosi javaslat alapján végezhető el. Ritkán fordul elő ugyan, de a CT és MR vizsgálatnál adott intravénás kontrasztanyag túlérzékenységi reakciót, allergiát okozhat, ami döntően enyhe lefolyású és könnyen, jól kezelhető. Az esetleges, ritka allergiás reakciókon kívül a CT/MR vizsgálatok fájdalom és a sugárterheléstől eltekintve mellékhatás-mentesek.

Mely esetekben nem alkalmazhatók?

MR: Bár a tudomány jelen állása szerint nem bizonyított, hogy a mágneses rezonancia veszélyezteti a magzatot, elővigyázatosságból az első trimeszter idején (de inkább 20. terhességi hétig) a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően a vizsgálat ellenjavallt, mivel lehetséges mellékhatásairól, szövődményeiről nem rendelkezünk elegendő információval. Amennyiben a páciens pacemakerrel rendelkezik, csak és kizárólag kardiológiai szakvizsgálat és vélemény után vizsgálható, mivel az újabb pacemakerek kikapcsolhatók, így MR vizsgálóba kerülhetnek, és a vizsgálat után a kardiológus tudja újra visszakapcsolni a készüléket. Ha korábbi műtétekből adódóan beépített fémek vannak a szervezetben, azok a mágneses térben eltéréseket okozhatnak, (csavarok, kapcsok, beépített hallókészülékek, szívbillentyűk, aneurysma klippek, protézisek), ilyenkor ezeket jelezni kell, egyes esetben igazolásra lehet szükség a beépített fémanyag MR vizsgálatra alkalmas voltáról. Célszerű már az időpont egyeztetésnél ezt megemlíteni. Egyes esetekben a vizsgálat az okozott műtermékek miatt korlátozott értékű lehet.

CT: A sugárterhelés miatt gyermekek, (fiatalok) vizsgálatára csak rendkívül indokolt esetben, a terhesség alatti vizsgálatra pedig szinte csak életmentő esetben kerülhet sor.

Kell-e valahogy készülni a betegnek a vizsgálatokra?

Kontrasztanyagos CT/MR vizsgálat előtt 4 órával már ne fogyasszon ételt. Ajánlott a natív (nem kontrasztanyagos) vizsgálatokra is éhgyomorral jönni, mivel ha végül orvosi indikáció miatt mégis szükséges a kontrasztanyag beadása, akkor nem kell egy újabb időpontban megismételni a teljes vizsgálatot. A kontrasztanyag beadásának feltétele, hogy megfelelő vesefunkciós értékkel (kreatinin, karbamid laborvizsgálat, GFR) rendelkezzünk, ezt egy friss (1 hónapnál nem régebbi) laboratóriumi lelettel kell igazolni.
Kontrasztanyagos CT vizsgálat előtt egyes, merckformin tartalmú, szájon át, cukorbetegségre szedett gyógyszerek bevételét a vizsgálat előtt 48 órával fel kell függeszteni és a vizsgálatot követően, 48 óra letelte után lehet újra megkezdeni. Kontrasztanyagos CT vizsgálat előtt mindenképp érdemes konzultálni kezelőorvosával az elhagyni szükséges gyógyszerekről.

Mint minden vizsgálat esetében, itt is rendkívül fontos, hogy a páciens minden olyan dokumentumot, leletet, zárójelentést elhozzon, ami azt a betegséget, vagy azt a vizsgált testrészt, vagy egyéb betegségeit érinti. Kiemelten fontos, hogy a korábbi vizsgálatok képanyaga (ma már egy CD vagy DVD adathordozón) szintén a leletező orvos rendelkezésére álljon, hiszen például a kezelőorvos a változások alapján tudja a további kezelési tervet felállítani, és a szakszerű összehasonlításhoz a radiológus szakorvos rendelkezik megfelelő eszközökkel és szakképzettséggel.