A csontritkulás tünetei
Az oszteoporózis, vagy közismertebb nevén csontritkulás, Magyarországon is népbetegséggé vált – a csontok tömegének csökkenése és szerkezetük gyengülése hazánkban a lakosság 7-10%-át érinti. Főként nők számára jelent komoly kihívást: a menopauza utáni hormonális változások gyakran kaput nyitnak a betegség előfordulásának, de férfiak körében is előfordulhat. A csontritkulás tünetei kezdetben alig észrevehetők, első jele például erős derékfájdalom vagy testmagasság csökkenése. Különösen fontos a korai diagnózis, a csonttörések kockázata ugyanis akár háromszorosára is nőhet, ha a betegség észrevétlen marad. Ráadásul sok esetben csak egy komoly sérülés hozza felszínre a problémát. Emiatt a szűrések és a tudatos figyelem kulcsfontosságúak. Nézzük, milyen esetekben legyünk különösen figyelmesek!
Mi a csontritkulás?
A csontritkulás egy alattomosan kialakuló állapot, amely hosszú ideig észrevétlen maradhat. A csontok fokozatosan veszítenek sűrűségükből, szerkezetük meggyengül, és ezzel párhuzamosan a törés kockázata is növekszik. Ez különösen az idősebb korosztályt érinti, de a hormonális változások, például a változókor, valamint bizonyos betegségek és életmódbeli tényezők is hozzájárulhatnak a kialakulásához.
A csontritkulás lényege a csontszövet szerkezetének és sűrűségének csökkenése. Az egészséges csontok folyamatosan megújulnak, ám ha a lebontás gyorsabb, mint az új csont képződése, a csontok törékennyé válnak. A csontsűrűség csökkenése miatt a csontok üregesebbé válnak, és a legkisebb trauma is törést okozhat. A kórlefolyás előrehaladtával a gerinc, a csípő és a csukló területén a törésveszély különösen nagy.
Elsődleges oszteoporózis
Az elsődleges csontritkulás leggyakrabban az öregedés természetes következménye. A csontok fiatalkorban elérik maximális sűrűségüket, majd 30-35 éves kortól lassan veszítenek tömegükből. Az életkorral összefüggő oszteoporózis fokozatosan alakul ki, míg a változókor után jelentkező forma gyorsabb csontvesztéssel jár. Ennek oka a női hormonok, különösen az ösztrogén csökkenése, amely befolyásolja a csontképződést. Az idiopátiás oszteoporózis egy ritkább változat, amely fiatalabb korban, látszólagos kiváltó ok nélkül jelentkezik.
Másodlagos oszteoporózis
A másodlagos csontritkulás valamilyen betegséghez társul, vagy külső tényezők hatására alakul ki. Számos hormonális rendellenesség, például a pajzsmirigy-túlműködés vagy a mellékvesekéreg betegségei gyorsítják a csontvesztést. Egyes gyógyszerek, különösen a hosszú távon alkalmazott szteroidok, szintén növelik a törés kockázatát. Az egészségtelen életmód is közrejátszhat a betegség kialakulásában: a mozgásszegény életvitel, a kalciumszegény étrend és a túlzott alkoholfogyasztás mind hozzájárulhat a csontok gyengüléséhez. A megelőzés és a megfelelő kezelés kulcsfontosságú a csontok egészségének megőrzésében.
A csontritkulás tünetei
Csonttörések
A csontritkulás legsúlyosabb tünete a csonttörések bekövetkezése. Ennek oka, hogy a csontok egyre törékenyebbekké válnak – néha már egy hétköznapi mozdulat vagy enyhébb elesés is töréssel végződhet. Például a csípőcsont törése nem csupán sportolók vagy idősek problémája. Sokszor még azoknál jelentkezik, akik korábban teljesen egészségesnek vélték magukat, de a csontritkulás észrevétlenül aláásta a test tartórendszerét.
A csigolyatörések kialakulhatnak apró serülések hatására is, és gyakran csupán állandó derékfájdalomként vagy testmagasság-csökkenésként jelzik jelenlétüket. A csuklótörés is tipikus jel, ha ugyanis a csont sűrűsége alacsonyabb, akár egy gyenge ütés vagy botlás is elegendő a csukló sérüléséhez. Fontos hangsúlyozni: ilyen törések esetén érdemes kivizsgáltatni magunkat, mert ezek a törések tipikusan utalhatnak a csontritkulás problémájára.
Testalkati változások
A csontritkulás nem csupán a belső állapotot befolyásolja, hanem látványos testi változásokhoz is vezet. A testtartás megváltozása például sokszor a gerinc gyengeségéből ered. A gerincoszlop fokozatosan előre görbülhet, ami nemcsak a megjelenést befolyásolja, de a légzési funkciókat is korlátozhatja.
A testmagasság csökkenése – akár több centiméter is évente – sokaknál jelentkezik, ahogy az elgörbülő gerinc is, ami nem csupán esztétikai probléma. A változások a test súlypontját is befolyásolják, ami növeli az elesés és újabb törések kockázatát. Érdemes ránézni a családi fotókra: ha a tartás évről vére változik, ne halogassuk a szakértői konzultációt.
Fájdalom és mozgásszervi panaszok
A fájdalom itt nem mindig törés következménye. A derékfájdalom például gyakran a csigolyák törékenységéből ered – különösen akkor, ha tartós, mozgással súlyosbodik, és nyugalomban sem múlik el. Ezt sokan tévesen "izomlázhoz" hasonlítják, de míg az utóbbi pár nap alatt enyhül, addig a csontritkulás esetén a panaszok idővel fokozódnak. A nyaki fájdalom szintén gyanús lehet, főleg, ha korábban nem volt jellemző. Olykor ez a gerinc felső részének gyengeségére utal, amikor a nyakizmoknak kell kompenzálniuk az egyre instabilabb struktúrát.
A mozgás közbeni fájdalom sokszor úgy alakul ki, hogy a csontritkulás által gyengített területeken túlterhelődnek az ízületek. Például a combnyaktörés kockázatának növekedése miatt sokan ösztönösen módosítják járásmódjukat, ami hosszú távon még több terhelést jelent más ízületeknek. A csontritkulás tünetei gyakran évek alatt fejlődnek ki, ezért a korai felismerés kulcsfontosságú. A csontsűrűségmérés (DEXA-vizsgálat) például alig 10-15 percet vesz igénybe, és az eredmény azonnal megállapíthatja a kockázati szintet. Fontos, hogy a vizsgálathoz nem kell előkészület, és a Margit Medical Centerben akár már aznap is elvégezhető. Érdemes időben lépni, mert a csontritkulás tüneteinek egy részét már a mai modern terápiákkal visszafordíthatjuk vagy legalábbis jelentősen lassíthatjuk.
