A diabétesz késői szövődményei

A diabétesz szövődményeit két fő csoportra oszthatjuk: korai és késői szövődményekre. A korai szövődményeket illetően (hipo- és hiperglikémia) l. a megfelelő cím alatt.

A késői szövődményeket hosszú távon meghatározzák a cukorbeteg életkilátásait. Ezek kialakulásában jelentős szerepet játszanak:

• a nem megfelelő életmód,
• a tartósan magas vércukorszintek és az ezt tükröző magas HbA1c szintek,
• a vércukorszint nagymértékű ingadozásai,
• és a társbetegségek (hipertónia, vérzsír rendellenességek) kialakulása.

Amennyiben a diabéteszes beteg megfelelő diétával és tablettás és/vagy inzulinos kezeléssel a cukorháztartását és az anyagcseréjét sikeresen beállítja, akkor a szövődmények kialakulásával nem, vagy alig kell számolnia.

A késői szövődmények között megkülönböztetjük a kiserek megbetegedését (mikroangiopátiákat). Ezek:

• a szem recehártyájának a megbetegedését, a retinopátiát,
• a vese kisereinek a megbetegedése, a nefropátiát,
• az idegek (kisérbántalomra visszavezethető) megbetegedése, a neuropátiát.

A késői szövődmények között a nagyér betegségek (makroangiopátiák) a következők:

• A szívkoszorúerek megbetegedése, szívizominfarktus
• Az agyi erek megbetegedése, a szélütés (stroke)
• A végtag verőerek szűkülete és elzáródása, ezek következtében a lábak üszkösödése (gangréna), végtag-amputáció.

A jó anyagcsere vezetés célja mindezen szövődmények megelőzése, ill. fellépésük időbeli kitolása.