Milyen gyakran lehet CT vizsgálatot végezni?

A CT napjaink egyik leggyakrabban alkalmazott képalkotó eljárása. Működése a röntgensugáron alapul, gyors és teljes mértékben fájdalommentes eljárás. Milyen esetekben javasolt a vizsgálat és milyen gyakran lehet CT vizsgálatot végezni? Összegyűjtöttük a válaszokat!

Mi az a CT vizsgálat?

A CT, vagyis Computer Tomograph egy számítógépes képalkotó eljárás. Lényege, hogy a CT berendezés által kibocsátott röntgensugarak áthaladnak a testen, elnyelődnek a szövetekben. Az egészséges szövetek elnyelődése ismert, ha azonban ettől eltérőt tapasztalunk a röntgenfelvételen, akkor az valamilyen elváltozást jelez. A hagyományos röntgennél sokkal pontosabb képet ad, ennek köszönhetően a betegségek, elváltozások felismerését szélesebb körben teszi lehetővé.

Lényeges tudni, hogy a CT vizsgálat enyhe sugárterheléssel jár. A technológia próbálja a lehető legnagyobb fokú védelmet biztosítani, a sugárzást azonban nem lehet teljesen kizárni, hiszen ez a berendezés működésének alapja. A sugárzás mértéke azonban olyannyira alacsony, hogy a veszélyek eltörpülnek amellett, amilyen értékes információkhoz enged hozzáférni egy ilyen vizsgálat.

A CT-nek két típusa létezik, van a natív vizsgálat és a kontrasztanyaggal végzett vizsgálat. Utóbbi esetben egy kontrasztanyagot juttatnak a szervezetbe, a páciensnek meg kell innia vagy pedig intravénásan kapja, ennek köszönhetően részletesebb kép rajzolódhat ki.

Milyen esetekben indokolt a CT vizsgálat?

A CT vizsgálatokat gyakran használják a trauma által okozott sérülések, például törések, fejsérülések és belső vérzések mértékének és súlyosságának felmérésére. Alkalmazzák a test különböző részein, többek között a tüdőben, a hasban, a medencében, a májban és az agyban lévő daganatok kimutatására és stádiumának megállapítására. A vizsgálat segíthet a rák helyének, méretének és terjedésének meghatározásában is.

A CT vizsgálat alkalmazható olyan esetekben is, amikor a hasi fájdalom okára nincs magyarázat, segíthet olyan állapotok azonosításában, mint a vakbélgyulladás, a bélelzáródás vagy éppen a hasi tályog. Hasonlóan, a mellkas feltérképezésére is alkalmas, kivizsgálható vele a mellkasi fájdalom, feltárható a köhögés oka, felismerhetők a tüdőfertőzések, a tüdőembólia és a tüdőcsomók is.

A CT-vizsgálatok részletes képet adhatnak a csontokról és az ízületekről, így hasznosak az olyan állapotok diagnosztizálásában, mint a törések, ízületi gyulladások, fertőzések vagy a mozgásszerveket érintő daganatok. A CT segítségével diagnosztizálható lehet a stroke, az agyvérzés és az agydaganat is. A CT-angiográfia (CTA) a CT egy speciális típusa, amely kontrasztanyagot használ az erek láthatóvá tételére, és segíthet olyan állapotok diagnosztizálásában, mint az aneurizmák, artériás elzáródások vagy érrendszeri rendellenességek.

Milyen gyakran lehet CT vizsgálatot végezni?

A CT vizsgálat sugárterheléssel jár, ennek megfelelően gyerekek és várandós anyák esetében csak igen indokolt esetben javasolják, amennyiben lehet, inkább MR vizsgálatra küldik ezeket a pácienseket.

Azok számára, akik nem tartoznak ezekbe a csoportokba, a vizsgálat minimális kockázatot hordoz magában. A modern technológiának köszönhetően egyre alacsonyabb a kibocsátott sugárzás mértéke, ez nagyjából 2.8 mSv-t jelent. Ez önmagában a laikusoknak nem túl sokatmondó adat, ha azonban mellé tesszük, hogy egy hosszabb repülőút alatt nagyobb sugárterhelésnek van a szervezetünk kitéve, akkor beláthatjuk, hogy valóban nem túl nagy a kockázat.

Milyen gyakran lehet tehát CT vizsgálatot végezni? A sugárhigiénés alapelv az, hogy ha a vizsgálat valóban szükséges az adott betegség tisztázásához, akkor a sugárterhelés kockázata kisebb, mint a „nyereség”, amit a diagnózis felállításával, pontosításával kaphatunk. Ha az adott betegségben nincs olyan információ, ami várható a CT vizsgálattól, akkor a kis kockázat is felesleges, tehát káros. Kontrasztanyagos vizsgálat esetén azért érdemes 48-72 órát várni a két vizsgálat között, mert a kontrasztanyag vesekárosító hatású lehet, megerheli a vesét.

Van-e mellékhatása a CT vizsgálatnak?

Kimondott mellékhatása nincs, ha azonban a páciens kontrasztanyagos vizsgálaton esik át, akkor fennáll az esélye annak, hogy tapasztal mellékhatásokat. A kontrasztanyag, amit a vizsgált személy megkap jódot tartalmaz, ez segít abban, hogy még élesebben elkülönüljenek a CT felvételen az ép és a sérült szövetek. Ritka esetekben a kontrasztanyag enyhe mellékhatásokat válthat ki: okozhat viszketést, bőrpírt, rossz közérzetet, hányingert és hasmenést. Elenyésző esetben léphetnek fel légzési és keringési zavarok és még ennél is ritkábban tapasztalható heves reakció a kontrasztanyagra. A legtöbb ember különösebb mellékhatások nélkül átesik a kontrasztanyagos vizsgálaton is, a komolyabb mellékhatások kockázata pedig minimálisnak mondható.

A Margit Medical Centerben többféle CT vizsgálat is elérhető rövid időn belül. Kattints a weboldalunkra és foglalj időpontot még ma!