Melyik a jobb, az MR vagy a CT?

A modern képalkotó eljárás típusok jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy minél pontosabb diagnózist tudjon felállítani az orvos. Melyik a jobb, az MR vagy a CT? Lehet-e erre a kérdésre egyértelműen válaszolni? Ennek jártunk utána!

Az MR vizsgálat

Az MR vizsgálat (Magnetic Resonance, mágneses rezonancia) egy diagnosztikai eljárás, amely igen részletes képeket készít a test egyes részeiről. Az MR készülék használ ionizáló sugárzást, helyette a mágneses térre és rádiófrekvenciás jelekre támaszkodik. Az MR vizsgálat a szövetek különböző jellemzőit (pl. a víztartalmát, a fehérjét, a zsírokat) különböző színben jeleníti meg, így a képek alapján a szakember könnyebben képes megállapítani a betegségeket, azok súlyosságát, az elváltozások méretét.

Az MR vizsgálat számos testrészen elvégezhető, például létezik ízületi, végtag MR, gerinc MR, kismedence MR, koponya MR, hasi MR, emlő MR, mellkas MR, nyaki lágyrész MR, arckoponya MR, belső fül célzott MR.

A következő betegségek vagy azok gyanúja esetén alkalmazzák leginkább:
Ideggyógyászatban: az agyvelő, a gerincvelő és az idegek vizsgálatára, például az agyvérzés, daganatok, gerincvelői megbetegedések, sclerosis multiplex esetén.
Ortopédiában: az ízületek, az izmok és az inak vizsgálatára, például a gerincfájdalom, a térd- és a vállízületi problémák esetén.
Onkológiában: a daganatok diagnosztizálására.

Az MR vizsgálatot a következő tünetek esetén indokolt készíteni:

Fejfájás, szédülés, zavartság, memória zavar, látási problémák.
Gerincfájdalom, mozgáskorlátozottság, zsibbadás, bizsergés, erőtlenség.
Ízületi fájdalom, duzzanat.
Emlődaganat, hasi fájdalom, hasi duzzanat.
Ideggyógyászati tünetek, mint például a bénulás, a zsibbadás.
Sportsérülések, mint például a térd és a váll sérülések.
Elváltozások a bőrön, mint például daganatok.
Szív- és érrendszeri problémák, mint például a szívbillentyű betegségek.

A vizsgálatot egy speciális eszközzel, az MR géppel végzik. A páciensnek a berendezés vizsgálóágyán általában háton kell feküdni miközben elkészülnek a felvételek. Az MR gép különböző frekvenciájú rádióhullámokat sugároz ki, ezek visszaverődését a készülék érzékeli, és ebből képet készít.

A vizsgálat nem fájdalmas, de a betegnek mozdulatlanul kell feküdnie egész idő alatt, ami általában 20-30 perc, de ez függ a vizsgálandó területtől. Az MR vizsgálat csak nagyon indokolt esetben javasolt terhesség esetén, pacemakerrel, protézissel, implantátummal rendelkezőknek, mert a mágnesesség esetükben veszélyt jelenthet. A CT-vel ellentétben azonban gyerekeknél, csecsemőknél is jól alkalmazható az MR.

A CT vizsgálat

A CT (Computed Tomography, computer tomográf) egy röntgensugár alapú diagnosztikai eljárás, amely lehetővé teszi a szervezet belső szerkezetének részletes vizsgálatát. A CT vizsgálat során a pácienst röntgensugárral pásztázzák, majd az így kapott képet számítógéppel feldolgozzák és elkészül a CT felvétel. A röntgensugárzás ionizáló sugárzás, ami áthatol a szervezeten. A testen áthatóló, emiatt gyengülő röntgensugár által kapott információkat a CT készülék rögzíti. A rögzített adatokat a számítógép feldolgozza és átalakítja képpé. A CT lehetővé teszi az adott szerv, testrész szerkezetének részletes vizsgálatát, és lehetőséget ad a 3D-s megjelenítésre is.

A CT megannyi betegség vizsgálatára alkalmas, nézzünk ezek közül néhányat!

Daganatok: a CT segítségével könnyen felismerhetők a daganatok, és a daganat méretének és elhelyezkedésének pontos meghatározására is alkalmas.
Vérzések: a CT vizsgálat során azonosíthatók a vérzések a szervezetben.
Érelzáródások: a CT segítségével felismerhetők az érelzáródások.
Agyi megbetegedések: a CT segítségével azonosíthatók az agyi megbetegedések, mint például a stroke, a koponya űrtartalmának megváltozása és az agy duzzanata.
Tüdőbetegségek: a CT-vel azonosíthatók a tüdőbetegségek, mint például a tüdőrák, a tüdőgyulladás és a tüdőfibrózis.
Szívbetegségek: a vizsgálat során felismerhetők a szívbetegségek, mint például a szívbillentyű-problémák és a szívizom-elváltozások.

Ezenkívül még számos más betegség is vizsgálható CT-vel, mint például a hasi szervek, a csontok, a medencei szervek, az idegrendszer, stb.

A CT vizsgálat folyamata általánosságban 5-15 percet vesz igénybe és teljes mértékben fájdalommentes. Az alábbi fázisokból áll:

Előkészület: A CT vizsgálat előtt a páciensnek le kell vetkőznie, és el kell távolítania minden fém tárgyat, mint például ékszereket, fogpótlást, stb. Előfordulhat, hogy kontrasztanyag beadása is szükséges a páciensnek, amely segít jobban láthatóvá tenni a vizsgálandó szervet. Ezt igen ritkán kísérheti olyan mellékhatás, mint például allergiás reakció.
A CT-sugárzás: A páciens a CT-gép ágyára hanyatt fekszik, majd a gép röntgensugarakat bocsát a vizsgált testrészre. A testen áthatóló, emiatt gyengülő röntgensugár által kapott információkat a CT készülék rögzíti.
A képek feldolgozása: A rögzített adatokat a számítógép feldolgozza és átalakítja képpé. A kapott képeken a szervezet belső szerkezete látható, így a diagnosztikus vizsgálat során könnyen felismerhetők a betegségek jelei.
Eredmények: A CT-vizsgálat eredményei általában néhány órán belül elérhetők, az orvos értelmezi az eredményeket, és megállapítja a diagnózist.

Arra a kérdésre tehát, hogy az MR jobb vagy a CT, nem lehet egyértelműen válaszolni, hiszen attól függ, hogy pontosan mit szeretnénk vizsgálni és mik a körülmények. Minden esetben a kezelőorvos feladata, hogy eldöntse, adott helyzetben melyik vizsgálat elvégzése a leginkább célravezető.

CT és MR vizsgálatok a Margit Medical Centerben, Budapest egyik legmodernebb képalkotó diagnosztikai központjában.